Ludovika a Magyar Hadi akadémia alapitása, a hadsereg egységes szerkezete.

Kategória:
Helyi történetek, Helyi történetek

Létrehozva:
2022-02-17 21:14:58

Cikk írója:
8kerulet BudapestHirdetője


Ludovika a Magyar Hadi akadémia alapitása, a hadsereg egységes szerkezete.


A Ludovika 

Az 1808. évi 7. tc. határozott a Magyar Hadi Akadémia alapításáról. A királyi tanács

a hadsereg egységét féltve ott gáncsolta az akadémia ügyét, ahol csak tudta. 

1829-ben a báró Orczy-család kedvezményes áron eladta az Üllői út mentén fekvő

parkszerű kertjét, amelyben üvegházak és kerti épületek is álltak. Festetics Antal

gróf olcsón, Pest városa pedig ingyen engedte át szomszédos telkét. Az összesen 27 

hektáros területen az 1830. június 28-án tartott ünnepélyes alapkőletétellel indult

meg az építkezés. A terveket Pollack Mihály készítette, a kivitelezést Gömöry Károly

építőmester vezette. 1836 végén elkészült a 124 szobát, 37 tantermet, 17 konyhát,

62 éléskamrát, lovardát és kápolnát magában foglaló épületkomplexum. Az angolpark-

jellegű Orczy-kert, benne a több mint egy holdas tóval, továbbra is nyitva állt a sétálók

előtt. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején az üres házba menekítették a saját épülettel

még nem rendelkező Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egy részét, és átmenetileg itt

szállásolták el a hajléktalanná vált pestiek ezreit is. A következő országgyűlések újra és

újra követelték az akadémia megnyitását, de mivel az oktatási rendszer és a tanítási

nyelv kérdésében mindkét fél mereven ragaszkodott álláspontjához, egy lépést sem

haladt előre az ügy. Végül csak 1872. november 1-jén, nyolc évtizedes huzavona után

kezdte meg működését falai között a Magyar Királyi Honvédségi Ludovika Akadémia,

amely a közös hadsereg kiegészítő részét alkotó honvédség számára képzett tiszteket.

Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum),

röviden csak Ludovika vagy Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás

legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon.

Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében,

a Ludovika téren áll, Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista stílusban.

A Ludovika rendeltetése az volt, hogy a hadköteles kort még el nem ért (14-17 éves)

önkéntesen jelentkező ifjakat tényleges állományú tisztekké képezze ki, illetve a

ténylegesen szolgáló honvédtiszteknek teremtett lehetőséget a hadtudományok terén

felsőfokú tanulmányok végzésére. E kétféle rendeltetésnek megfelelően a Ludovikában

kétféle oktatás zajlott: a tisztképzés és a felsőfokú képzés. Az akadémiai címet és annak

megfelelő szintű oktatást 1897-ben vezették be báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége

idején. A Ludovikán folytatott oktatást ekkor egyenrangúsították a bécsújhelyi Theresianum

Katonai Akadémia által nyújtott képzéssel. A Bécsújhelyi Akadémia és a honvéd Ludovika

Akadémia egyenértékűségét úgy is biztosították, hogy onnan néhány honvédtisztet, de

főleg a Ludovikából számos közös-tisztet avattak fel. Az utolsó év elején jelentkező

ludovikásokat némely tantárgyban és a szolgálati, valamint gyakorlati szabályzatokban

az év folyamán németül vizsgáztatták, és így közös-tisztekké képezték ki. Ez különösen

a huszárságnál volt fontos, mert az ott szolgáló magyar nemzetiségű huszárokhoz ily

módon 2-3 évenként minden közös-huszár ezredbe friss honvéd nevelkedésű fiatal tiszt

kerülhetett.

A tisztképző oktatásnak 4 évfolyama volt. Évente 90 növendéket vettek fel, ezek közül

34-et magánalapítványok kamataiból láttak el, 10-et az állam költségén képeztek ki,

23 növendéket egész fizetéses (600 Ft.), 23-at pedig félfizetéses (300 Ft.) helyre vettek

fel. Azokat a kadétokat, akik a tanulmányaikat kielégítő eredménnyel végezték el, a 

magyar királyi honvédséghez hadapródokként sorozták be, a kitűnő eredménnyel

végzett növendékek hadnagyi rangot kaptak.

Története

A Ludovika Akadémia felállítását az 1808. évi országgyűlés mondta ki, a VII.

törvénycikkbe cikkelyezte be, rögzítve, hogy az akadémia „kizárólag a magyar

ifjaknak a katonai tudományokban leendő kiképzésére szolgáland”. Nevét 

Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéról, I. Ferenc király harmadik

feleségéről nyerte, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 forintot ajánlott föl

építésére (a második legnagyobb összeg – 30 ezer forint – Pest városától érkezett,

Buda 8 ezer forinttal járult hozzá. Közadakozás útján és egyes hazafiak

alapítványából (ilyen Buttler János gróf 126 000 forintos alapítványa) tekintélyes

összeg gyűlt össze. Az 1812. évi II törvénycikkben tükröződtek a katonai Ludovika-

akadémia részére folytatólag tett ajánlatok, amelyeket részletezett: Horvát- és

Szlavonországok, Zala vármegye, Hont vármegye, Torontál vármegye, Arad vármegye,

Bács vármegye, Pest vármegye, Trencsén vármegye, Temes vármegye, Nyitra vármegye,

Nógrád vármegye, és a városok (Debrecen, Pest és Buda) fő- és köznemesei jelentős

adományokat tettek. Közülök, mindenféle rangú nemes úr igyekezett ajánlani egy

bizonyos összeget a saját vagyonától függően, például: Verhovácz Miksa, zágrábi püspök

12 000 forintot, gróf zajezdai Patatich Bertalan, Pozsega vármegye főispánja 10 000 forintot,

Zalából, gróf németújvári Batthyány Ferenc, királyi kamarás 10 000 forintot, gróf Szapáry

Péter, királyi kamarás 1000, lovászi és szentmargitai Sümeghy József, zalai első alispán és

királyi kamarás 1000 forintot, stb.

József nádor 1831-ben tette le az épület alapkövét. A kormány mindent elkövetett annak

érdekében, hogy létrejöttét megakadályozza, az összegyűlt összeget más célokra fordította.

Az 1832-36. országgyűlés nem engedte meg, hogy a tanítás nyelve a magyar legyen;

ugyanez ismétlődött a forradalom utáni időkben. A 124 szobát, 37 tantermet, kápolnát,

konyhákat, számos éléskamrát és lovardát magában foglaló épületkomplexum 1836-ban

készült el. Az épület éveken keresztül üresen állt, kivéve azt az időszakot, amikor az

1838-as pesti árvíz idején ide menekítették Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egy részét,

illetve itt szállásolták el az átmenetileg hajléktalanná vált lakosok ezreit.



 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »