Gutenberg-otthon

A Gutenberg-otthon az azonos nevű téren található, műemlékvédelem alatt álló

szecessziós épület. Először 1944-ben, majd 1970-ben és 2001-ben újították fel.

1948-ban az épületet elvették a nyomdászszakszervezettől és államosították.

Az eredetileg tágas, fényűző bérlakásokat szétválasztották, és a központi

kiutalások révén a ház lakóinak száma duplájára nőtt. A kezdetekben a házban

lakott Lechner Ödön építész, és maga a tervező Vágó József, de a híres lakók sorsát

gyarapította Négyesy László esztéta is, majd a későbbi időszakokban Mándy Iván író,

Heller Ágnes és Fehér Ferenc filozófusok, és egy sor művészcsalád.

A hatezernyi taggal rendelkező Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők

Segélyező Egylete 1905 áprilisában döntött egy egyesületi bérház építéséről.

Még ugyanazon év szeptember 27-én döntés született az akkori Gyöngytyúk

(ma Gyulai Pál) utcai 620 négyszögöles telek megvásárlásáról, de a terület borsos

ára miatt végül a Sándor (ma Gutenberg) tér 4. szám alatti telekre esett a választás.

A kiírt tervpályázatra beérkező művek közül Vágó László és Vágó József műépítészek

tervét fogadta el az egyesület közgyűlése. Az építkezést 1906. május 3-án kezdték

meg a régi épület lebontásával. A folyamatos építőmunkássztrájkok miatt a munkálatok

csak vontatottan haladtak, így az átadás eredetileg kitűzött időpontja öt hónapos

késedelmet szenvedett. Az egyesületi székház, a Gutenberg-otthon ünnepélyes

felavatására 1907. október 13-án került sor, az építési költségek 939 000 koronát

emésztettek fel.

A méreteiben impozáns, részleteiben is gazdagon kidolgozott négyemeletes épület

nagyobb részében a fenntartást biztosító bérlakások, kisebb részben pedig a

szakegylet hivatali helyiségei, könyvtára és előadásokra is alkalmas díszterme,

illetve a földszint utca felőli részén üzletek kaptak helyet. A harmincnyolc tágas

,bérlakást két lépcsőház, személy- és teherfelvonó lift szolgálta. A külső homlokzat

hatalmas ablakai körüli majolikadíszeket helyeztek el.

Az épületet 1944-ben, 1970-ben, majd 2001-ben újították fel. 1948-ban az épületet

elvették a nyomdászszakszervezettől és államosították. Az eredetileg tágas, fényűző

bérlakásokat szétválasztották, és a központi kiutalások révén a ház lakóinak száma

megkétszereződött. A kezdetekben a házban lakott Lechner Ödön építész és maga a

tervező Vágó József, de a ház híres lakói közé tartozott Négyesy László esztéta is,

majd a későbbi időszakokban Mándy Iván író, Heller Ágnes és Fehér Ferenc filozófusok

és egy sor művészcsalád.